ChatGPT III. - Jogilag kié a létrehozott tartalom?

ChatGPT III.

Jogilag kié a létrehozott tartalom?

2023. január 15. | Szabó Máté

Tulajdonképpen kié a ChatGPT által generált tartalom?

Mielőtt mindannyian túlságosan belemerülnénk abba, hogy a ChatGPT-t vagy más mesterséges intelligencia-eszközöket használjunk dolgok létrehozására, foglalkoznunk kell a tartalom őrzésével, tulajdonjogával és hozzárendelésével kapcsolatban felmerülő néhány kérdéssel.

Vannak, akik lélegzetvisszafojtva hirdették a ChatGPT-t a legfontosabb fejlesztésnek a nyomdagép feltalálása vagy az atom felhasadása óta. Meglátjuk. Vannak azonban problémák az AI-platformok, például a ChatGPT által generált anyagok pontosságával, valódiságával és eredendő torzításával . Egy másik kérdés, mivel a feltételezések szerint a ChatGPT vagy más mesterséges intelligencia platformok átvehetik az írók, elemzők és más tartalomkészítők munkájának legalább egy részét, meg kell értenünk ennek jogi következményeit is.

Nincs probléma a ChatGPT beszélgetési asszisztensként való személyes használatával. A ChatGPT használatával kapcsolatos szabályok pedig elég egyértelműnek tűnnek (ne is gondolj rá). De amikor a mesterséges intelligencia által generált prózát kell alkalmazni a szélesebb körű terjesztésre szánt tartalmakban – mondjuk marketinganyagokban, fehér könyvekben vagy akár cikkekben –, a törvényesség kissé homályossá válik.

Általában nem tartalmaz hivatkozásokat

Szellemi tulajdon szemszögéből nézve, ha a forrásanyagot nem idézik konkrétan, nem lenne kötelező az idézetek szerepeltetése.

Ha az ötleteket felhasználják, de nem másolják, a felhasználás nem érinti a szerzői jogot vagy más védett szellemi tulajdont. Ennek ellenére kutatási szempontból az idézet vagy hozzárendelés hasznos lenne a torzítások és a hitelesség azonosításában.

Ki is a valódi tulajdonos?

Ahhoz, hogy egy mű szerzői jogi védelmet élvezzen a jelenlegi törvények értelmében, a műnek emberi szerző eredeti és kreatív szerzőjének kell lennie. Emberi alkotói hozzájárulás hiányában a mű nem jogosult szerzői jogi védelemre.

A dolgok bonyolultabbá válnak, ha a mesterséges intelligencia által generált tartalommal szemben aktív szerzői jogok vagy szellemi tulajdonjogok megsértése miatti atrocitás történik.

Az, hogy ki birtokolja egy ilyen származékhoz kapcsolódó jogokat, valószínűleg különböző kérdésektől függ, beleértve azt is, hogy az AI-eszköz betanításához használt adatkészlet honnan származik, kinek a tulajdonában van (vagy annak egyes összetevői) és a hasonlóság mértékétől. Bármilyen konkrét munka a képzési készletben és az AI-munkában minősítő tényező.

A mesterséges intelligencia egyszerűen egy eszköz, és az AI-t irányító embernek képesnek kell lennie a generált tartalom tulajdonjogára. Például egy grafikus igényelheti a rajzszoftver használatával készült alkotásokat. A ChatGPT esetében azonban a kimenet kezelői irányítása korlátozott, és talán erősebb érvként lehetne felhozni azt, hogy a kimenetet inkább a ChatGPT szoftver készítője(i), mint a bemenetet kezdeményező operátor irányítja

Mi van akkor, ha a ChatGPT pontosan ugyanazokat a részeket generálja valaki más számára?

Még ha feltételezzük is, hogy a jogos szerzői jog tulajdonosa az a személy, akinek a lekérdezései az AI-művet generálták, a független alkotás koncepciója kizárhatja, hogy két fél, akiknek lekérdezései ugyanazt a művet generálták, jogokat érvényesíthessenek egymással szemben.

Konkrétan egy sikeres szerzői jogsértési keresethez a másolás igazolása szükséges – a független alkotás teljes védelem. E feltételezés szerint egyik fél sem másolta le a másik munkáját, így a jogsértési kereset valószínűleg nem jár sikerrel.

Ha azonban a létrehozott tartalom hibás, ki a felelős? A védett mű pontos másolata potenciális felelősséget vonhat maga után, ami egy másik kérdést vet fel: ki a felelős, az AI – például a ChatGPT – létrehozója vagy a lekérdezést feltevő felhasználó?